Csigás bear vizsgálata
Kísérletünkben egy Bear Domain single cam íjat vizsgáltunk, kizárólag belső ballisztikai szempontból. Sajnos az általam vizsgált íj single cam rendszerű és önbeállítós, aminek következtében csak kevés lehetőségem volt hibákat létrehozni. A vizsgálat célja az volt, hogy a szándékosan létrehozott beállítási hiba milyen módon mutatható ki a műszer segítségével.
A piros grafikonok az alapállapotot mutatják, a kék a felső kar erősebbre állítását, míg a sárga az alsó karét. A gyorsulás és a frekvenciagörbék közt szereplő zöld grafikonok az idegstop kiiktatásakor történő lövést ábrázolják.
A húzásgörbéken látható, hogy az alapállapothoz képest az alsó kar ugyanolyan mértékben történő elállítása nagyobb mértékű változást eredményez. Ez azért lehetséges, mert az alsó karon található a CAM, és a felsőn csak egy kerek erőátvezető csiga van.
A húzásgörbéknek megfelelően a tárolt energiaviszonyok is hasonlóképpen alakultak ugyanazon beállítások esetében.
A hatásfokok kiszámítása után viszont egészen más képet kaptunk:
v
tárolt energia
hatásfok
1
302,1fps
106,7J
78,99%
2
312,2fps
113,6J
79,24%
3
312,6fps
115,2J
78,34%
A vizsgálatot 29,72” húzáshosszon, 19,9g tömegű vesszővel végeztem.
Amint a fönti táblázatból látható, ha a felső kar erejét növeljük, akkor az íj hatásfoka azonos körülmények között kismértékben nő (0,25%). Ha viszont az alsó kart erősítjük (ahol a CAM található), akkor a hatásfok nagyobb mértékben csökken (0,65%). Ezekből az adatokból azt a következtetés lehet levonni, hogy ez az íj (valószínűleg az ilyen típusú íjak) érzékenyebbek arra az állapotra, amikor a CAM oldali kar az erősebb.
A markolati rezgés vizsgálatakor a felső kar elállítását követően a gyorsulási görbéken nem tapasztalható különösebb eltérés, kivéve, hogy a nagy csúcsok lefutása az elállított állapotban 17 ezredmásodperccel rövidebb ideig tart.
A frekvenciagörbéknél  az tapasztaljuk, hogy egy bizonyos tartományban még alacsonyabban is futnak mint az alapállapotban (50Hz-600Hz). Az első nagy csúcs azonos mértékű, tehát az íj 50Hz alatti tartományban ugyanazt a rezgésmennyiséget mutatja. Ezen megállapítás egybevág a gyorsulási görbénél és a hatásfokszámításnál tapasztalt eredménnyel.
Az alsó kar elállításánál hasonló eltérést figyelhetünk meg, csak az ellenkező irányba. A nagy csúcsok lefutási ideje 2 ezredmásodperccel tovább tart mint az alapállapotban.
A frekvencia görbéje az elállított alsó kar esetében viszont végig jóval magasabban fut, mint az alapállapot görbéje.
Ezek az adatok is a fentebb már megtett megállapítást igazolják, hogy ez az íj kevésbé toleráns az alsó kar elállítására a felsőével szemben.
Amennyiben az idegstoppot kiiktatjuk, akkor láthatóan jelentős mértékben nő az íj markolati rezgése az alapállapothoz képest.
A frekvenciagörbék azt mutatják, hogy 85Hz-550Hz-ig jelentősen nő a rezgésmennyiség, ami egybevág a gyorsulási görbék adataival.
Összegzés:
A vizsgált íj esetében a szándékos elállítások műszeresen mérhető különbségeket hoztak létre. Így megfelelő számú kísérlet és mérés után a beállítási problémák jól vizsgálhatók lehetnek.
A rendszer egy méréssorozat elvégzése után alkalmas lehet különböző íjak és kiegészítők összehasonlítására is.
Véleményem szerint a csigás íjak esetében a „Gütenwert” (link a gütenwertről) alkalmas lehet arra, hogy megkötésekkel ugyan, de csupán a húzásgörbe vizsgálatával lehessen következtetni egy íj tényleges teljesítményére. (Ettől még a hatásfokban és a markolati rezgésadatokban lehetnek lényeges különbségek az egyes íjak között.)