Ebben a kísérletben egy szándékosan tillhibásra ragasztott Drv longbow-t állítottam 3 különböző tillerállásba. Az első piros grafikon az eredeti állapotot mutatja. A kék grafikon egy jó tillerálláshoz közeli értéket, míg a zöld egy túltillerezett állapotot.
A kísérlet során csak és kizárólag a tiller és az íj fizikai működésének összefüggéseire koncentráltam, ezért minden lövést egy adott ideggel és egy adott vesszővel hajtottam végre. (Nem volt cél az íj tuningolása, ezért az itt szereplőknél jobb teljesítmény elérése is lehetséges.)
Az íj ereje a tillerezés folyamán valamelyest csökken. Jelen esetben az alsó karból kellett csiszolni, mert az volt jóval erősebb. Ez az erő 30”-nál mérve a következőképpen alakult: 54,78; 53,69; 53,24#;
a teljes tillerválltozás 17mm volt, ez alatt az íj ereje 1,54#-tal lett kevesebb.
Ennek megfelelő csökkenést mutatott a tárolt energia is. Ugyanennél a húzáshossznál 69,65J; 67,77J; 67,22J. Ez a változás összesen 2,43J
Ezek az adatok teljesen megfelelnek az eddigi tillerezés során megszerzett tapasztalataimnak.
A lövéseket ugyanazzal a 31,6g tömegű vesszővel hajtottam végre.
erö # v fps tárolt energia (J) hatásfok (%)
54,78 180,9 69,65 68,91
53,69 192,8 67,77 80,46
53,24 187,6 67,22 76,79
Az adatok egyértelműen mutatják, hogy az adott íj esetében (valószínűleg bármely íj esetén) létezik olyan tiller állás (tartomány), amelynél az íj teljesítménye magasabb mint az ettől eltérő állásokban.
A gyorsulási görbék vizsgálata is hasonló eredményt hozott. A kék középső görbén láthatóan kevesebb a nagy amplitúdójú rezgés, valamint a rezgések csillapodása is simább mint az első piros és a harmadik zöld görbe esetében. Látható, hogy az első és a harmadik esetben a görbék lefutása sokkal szélesebb, tehát az íjban sokkal több rezgés maradt ezekben az esetekben.
(Sajnos a szándékos hibás ragasztás miatt teljesen szimmetrikusra nem sikerült az íjat kihozni, ami a karok tömegének a különbségéből adódhat.)
A frekvencia vizsgálata is alátámasztja a gyorsulási görbék értékelésénél tett megállapításokat. Látható, hogy a kék színű grafikon szinte minden esetben a piros és zöld grafikonok alatt marad. Tehát ebben az esetben a teljes rezgésmennyiség jóval kisebb mint a másik két esetben. Valamint látható, hogy a kék görbe csillapodása is gyorsabb mint a másik kettőé. (A kék görbe 1990 Hz-nél eltűnik, míg a másik kettő felmegy egészen 2400Hz-ig.)
Összegzés:
A fenti eredményekből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a mérési módszer alkalmas egy adott íj ideális tillerbeállításának megtalálására.
További megfelelően nagy számú méréssel és statisztikai elemzéssel a mérés alkalmassá tehető különböző íjtípusok tillerbeállításának kikísérletezésére, és arra, hogy egy adott íjról meg lehessen állapítani, hogy jól van-e beállítva.